Szakszervezetek, mint a modernizáció motorjai

2019. november 27-én rendeztük meg a “Szakszervezetek, mint a modernizáció motorjai” találkozót, pódium- és fishbowl beszélgetést, amelynek témái aköré épültek, hogy a szakszervezetek miképp álljanak a mai mega-folyamatok élére. Különös tekintettel természetesen a zöld törekvésekre, a proaktív politikai szerepvállalásra, az igazságosságra, az oktatási ügyekre.

 

 

„Azt szeretnénk, ha a szakszervezetek, és a fiatalok tanulni tudnának külső szakértőktől, valamint megvitatni adott esetben azt, hogy mit kell tennünk ahhoz – és hogyan -, hogy a szakszervezeteket közélet formálóvá tehessük” – mondta el megnyitó beszédében Németh Edit, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának tudományos munkatársa.

 

Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint a szakszervezeteknek két területen is érdemes „modernizálódniuk”: cél lehet a nem hagyományos típusú foglalkoztatásban dolgozók megszólítása, akik tehát nem alkalmazottak. Valamint foglalkozni kellene az éghajlatot érintő változásokkal: a munkavédelem szempontjaiba ezt a szempontot beemelni, és zöldebb, egészségesebb munkahelyeket létrehozni.

 

Nézd meg a rendezvény fotóit ide kattintva!

 

Ezzel kapcsolatban az esemény kifejezetten „zöld” szakértője, Vigh Péter, a Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően szerkesztője elmondta: „Fel kell vetni a klíma-igazságosság kérdését.” Véleménye szerint ugyanis az éghajlatváltozás azokat érinti leginkább, vagyis azok a „legkitettebbek”, akik a legkevésbé tettek érte. Például a három műszakban, éhbérért dolgozó ember nem fogyaszt annyit, mint a tehetősebbek, de közben nem rendelkezik azzal a tudástőkével, ami ellenállóvá tehetné a klímaváltozás negatív hatásaival szemben. A szakember szerint a szakszervezeteknek itt van egy beavatkozási lehetőségük arra, hogy amellett, hogy kiállnak az élhetőbb jövő mellett, ezt összekössék egyben az igazságossággal is.

 

Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus álláspontja szerint nem valamiféle misztikus dologként kell tekinteni, hogy mi a politizálás, a közéleti szerepvállalás, a társadalmi csoportok érdekében való fellépés. Ha nem engedik a szakszervezetek, hogy a fejükre valami vádként ráolvassák, hogy politizálnak, és ők felvállalják, hogy ezt teszik és jól azonosítható módon és érdekek mentén teszik, akkor mindez nem csak, hogy vállalható, hanem szükséges is, hogy vállalják.

 

 

„Történik a világban rengeteg folyamat, amelyek átalakítják az életünket: digitalizáció, migráció, klímaváltozás. Ezekre reagálnia kell a szakszervezeteknek és ezek mentén kommunikálni. A fiatalok, akiket szeretnének a szakszervezetek az utánpótlás érdekében megszólítani, nagyon is vevők ezekre a témákra. Ezekre a témákra ők érzékenyek, tehát egy jó becsatlakozási pont lehet a szakszervezeteknek” – fejtette ki Kovács András kommunikációs szakértő.

 

Kunert Annamária, az esemény moderátora, a SzIA alapító tagja elmondása szerint az oktatásban meghatározó szerepe van abban, hogy az érdekvédelemhez hogyan állnak a fiatalok. Hogyha egy fiatal nem találkozik már a tanulmányai során a szakszervezettel, hanem csak később, a munkahelyén ismerkedik vele először, akkor már nagyon kevés esély van arra, hogy tag lesz, valamint hogy aktív taggá váljon.